idezet

Régóta mondják, hogy az ÉLET egy labirintus, végig járásához hasonlít.

A nemzet, a történelem, a világok, a világkorszakok járását, nem különben útvesztőként éltük, élhettük meg. Utunk eredményes végig járásának feltételei vannak.

A képen látható labirintus azonos az emberi agytérképpel. Középen a bejárat az agyalapi mirigyhez. Hosszú és tekervényes út vezet a LÉLEK otthonába.

Találunk olyan utakat is, amelyek nem vezetnek sehova, pont úgy mint a hétköznapi életben. A népmesékben sokszor találkozunk a 7, vagy a 12 fejű sárkánnyal, a labirintus lakójával, melynek elpusztításához nagy bátorságra, merészségre, kitartásra ötletességre, vagyis HŐSre van szükség. Ilyen hős a görög mythológiában Herkules, vagy Héraklész

"Amint fent úgy lent"
A fenti igazság olyan mint a lenti igazság, és ami fent világos, az lent is az. Az örök igazságnak van egy ritkán hangoztatott változata: a földi világban nem mindig Égi egyenes az út, sokszor titokteljes és hosszú, mint a labirintus.



Ez a kis virág megmutatja, hogy szembenéz a sziklák és kövek kihívásával.
Megtalálta az utat a napfény felé. Feltárja kicsiny lényének hatalmasságát.

Minden olyan alkalommal, amikor nehéz helyzetbe kerülünk, ott van előttünk a választás lehetősége, szembenézünk-e a kihívás nehézségével.

Ez a virág megmutatja az utat, hogy az élet iránt érzett szerelme, kivezeti őt a sötétségből a fénybe. Nincs értelme az élet kihívásai ellen harcolni, vagy megpróbálni elkerülni, visszautasítani őket. A kihívások mindig ott vannak, és ha a mag virággá akar fejlődni, akkor keresztül kell jutnia rajtuk. A mag nem tudhatja, hogy mi fog történni, a mag még soha nem látta a virágot, de a mag nem gondolkodik rajta, hogy milyen lehetőségei vannak. Hosszú az út, és mindig biztonságosabbnak látszik el sem indulni rajta, mert az út ismeretlen, és semmi nem biztos. Ezer és egy veszély leselkedik az úton, csapdák mindenfelé. A mag a héjában biztonságban van.
Most tesz egy próbát, összeszedi magát, ledobja a biztonságot jelentő kemény burkot, és elindul.

A küzdelem azonnal elkezdődik, kínlódás a talajjal, a kövekkel, a sziklákkal. És amilyen kemény volt a mag, olyan lágy lesz most a csíra, s a törékeny növényre számtalan veszély leselkedik.

A mag eddig biztonságban volt, akár hosszú ideig is maradhatott volna, a csíra számára azonban rengeteg a veszély. De a csíra elindul az ismeretlen felé, a fény forrása felé anélkül, hogy tudná hová és miért? Hatalmas keresztet kell cipelnie, de a magot megszállta egy álom. És ezért nekivág az útnak.

Ugyanilyen az ember útja is. Nagyon viszontagságos. Sok bátorság kell hozzá!